Pünkösd
PÜNKÖSD
Reviczky Gyula: Pünkösd
Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szívek megnyílnak.
Hogy először tűnt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkódó szívének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világító sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világosítsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Taníts meg új nyelvre, új imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!
PÜNKÖSD a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered.
Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor. .
A keresztény egyházi ünnep története :
Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.
Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
Pünkösdi népszokások
A Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál.
A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője.
Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.
Pünkösdi király választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.
Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak.
Volt, ahol ilyenkor állítottak májusfát, máshol ekkor táncolták ki - köszöntve a tavaszt.
A pünkösdölés a legismertebb pünkösdi szokás; király, királyné választás vagy lakodalmi menet mintájára vőlegény, menyasszony, vagy csak a menyasszonynak öltöztetett leány kísérettel bejárja a falut, ünnepi ruhában, verselve, énekelve.
Mi van ma, mi van ma,
Piros pünkösd napja,
Holnap lesz, holnap lesz,
A második napja.
Jó legény, jól megfogd
Lovadnak kantárját,
Hogy le ne tapossa
A pünkösdi rózsát!
A pünkösdi rózsa
kihajlott az útra,
szedje fel a menyasszony,
kösse koszorúba.
”Pünkösdi köszöntő”
Víg a Noé kis galambja
megtért az özönvíz habja.
Zöld ágat viszen a szájába,
nyugvást tére le bárkába.
Én is most mint e zöld ággal,
e pünkösdi királynéval
beköszöntök kiáltással:
légyen az Isten e házzal.
Szívemből kívánom!
Reményik Sándor Pünkösdi szomorúság
A Lélek ünnepén
A Lelket lesem én.
A Lelket, amely több, mint költemény.
A Lelket, amely sosem volt enyém.
A Lelket, amely sosem lesz enyém.
A Lélek ünnepén
Szomorún zendül egyetlen igém:
"Hogy születhetik újjá, aki vén?"...
A Lelket lesem én.
A Lelket, amely több, mint költemény.
A Lelket, amely sosem volt enyém.
A Lelket, amely sosem lesz enyém.
A Lélek ünnepén
Szomorún zendül egyetlen igém:
"Hogy születhetik újjá, aki vén?"...
- KÖNYÖRGÉS A SZENTLÉLEKHEZ
- Angelus Silesius verse (részlet)
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.
